Idén volt már nyár is pár napra, tegnap szürke volt az ég , mára kora tavaszi idő lett. A természet is meghasonul, mi van már ! A konyhaablakban egymás mellett áll a tulipán és az idén másodszorra is virágzó kaktusz. Húsvét van vagy Karácsony ? Mint a hullámvasút ,ez jellemző a kedélyállapotomra is.

Nincs semmi fizikai bajom, még a lábaim is jól mozognak, nem fáj semmim és mégsem gömbölyű minden. Forrong a világ , nem bírnak egymással , magukkal ,háború, drónozás, békétlenség, amerre csak nézek . Közel és távol, itthon és máshol egyaránt. Unokámra is most jött rá , hogy Egyiptomba utazzon a barátaival , egy ismerősöm éppen hazafelé tart autóval Iránból. A vállalkozókedv , a kalandvágy megvan bennünk , ahogyan a múltban is. Mi történhet, semmi gond ,gyerünk , buzog bennünk az ambíció. Nem is értik ,miért vannak a többiek úgy oda , minden rendben lesz, amire vágynak belevágnak, csinálják. Fiatalon ezzel máshogy vagyunk , az idősödés finoman szólva öregedés egyik jellemzője , amikor latolgatjuk ,melyik alternatívát válasszuk, ahelyett ,hogy rögtön belevágnánk. Több a félnivalónk és persze sajnálnánk elveszíteni, amit kemény, szorgalmas munkával évek-évtizedek alatt elértünk, legyen az lakás, ház, nyaraló vagy akár karrier. Jó, jobb és legjobb , mondja a sörös reklám. Így van ,aki inkább itthon marad és vár, no meg közben feszt aggódik . Tájékozódunk a hírekből, az interneten keresztül és nem értjük, hogyan juthattunk idáig. B tervnek kell lennie ,mert váratlan helyzet ,pláne a mai életben bármikor bekövetkezhet és akkor a Bálám szamara nem segít, csak saját magunkra számíthatunk. Aggódom ,de fatalista vagyok , jöjjön ,aminek jönnie kell, túlélésre játszunk. Élem , éljük a mindennapokat és tervezünk. Nem várom a sült galambot / úgyse jön /,megtanultam a leckét ,felkelés előtt végig gondolom a napomat , pozitív megerősítésre várok. Ma is történik velem  valami jó dolog , igen történik. Ajánlom mindenkinek , ha ezt a rutint követi ,máris sokkal könnyebb az indulás ,erőt, lendületet ad nemcsak a felkeléshez , hanem a nap további részéhez is. Ok , ez megvolt, indul a nap . Jöhetnek a tennivalók, de csak egy jó reggeli és kávé után. Mi az ,ami változott. A kiszámíthatóság , a biztonság  érzete, mely a két lábon a talajon állást segíti. Most sincs másképp, csak billeg a fél lábunk. Mi lesz ha ? -és ez a kérdés mindegyikünk agyának hátsó felében ott motoszkál. Bele gondoltál már ,mi lenne ha nekünk kellene menekülnünk, itt hagyva otthont, elszakítva szeretteinktől és a létünkért aggódni. Ne is gondolj , már a gondolatra is borzongok. Bízom benne megússzuk és a világ , az ország kijózanodik és végre kisimulnak a hullámok és élhetjük az életet nyugalomban, békében.

Ne törődj vele ,élj a mának , élvezd az életed, törődj többet szeretteiddel ,  a többi úgyis elválik, nincs ráhatásod. Elhessegetem a borús gondolatokat , hogy ne veszítsek az energiából , a lendületből , mert ez hajt előre, amíg élek. Nincs más út ,mint előre a mindennapi munka , a megoldásra váró tennivalók ösztökélnek a tettekre, haladásra. Célok, tervek, álmok - akár a realitáson túl , jó  gondolatok segítenek , a megvalósításon nem érdemes agyalni , ha teszünk érte ,kialakul  a megoldás. 

Még aktívan nyomod ?- kérdezte egy megbeszélésen a mellettem ülő ifjú titán. Anyád - gondoltam ,mi mást tehetnék ?! A leállás még inkább lenyom, mert jobban figyelhetünk a valóságra . Munka ,feladat mindig van ,ez az ,ami feloldhatja - a mi bajod van - kérdést. No nem struccként , homokba dugva fejünket , hanem felelős , gondolkodó emberként kezelve , véleményt alkotva környezetünkről. A többi ráér, helyetted senki nem végzi el a feladatokat , amit pedig nem tudsz befolyásolni engedd el , mondom magamnak is. Nem érdemes rugózni rajta, akkor is úgy lesz. Ha nem tudod , mit csinálj, ne csinál semmit ! - tartja a másik sztereotípia és milyen igaz. Bár ezzel vele jár, hogy némelykor sodródhatsz a saját életedben.  Ez nem az én műfajom , a tettrekészséget, a cselekvést részesítem előnyben a tétlenséggel szemben. Mielőtt cselekedsz , gondolkodj, tervezz ,nézz körül. A nőkre jellemző az azonnal, rögtön, én is sokszor ilyen vagyok , bár sokat szelídültem. Talán ez az egyetlen nyereségem az idő előre haladtával. Várj, várok , mielőtt kapkodva nekilátsz, nekilátok - mondom magamnak. Néha már sikerül. Kis lépésekkel haladok. Tudom ,mi a bajom - békés, nyugodt bel és külhoni helyzetre vágyom, gazdasági fejlődésre , hogy újra öröm lehessen a vásárlás , a séta ,tehát normális legyen az élet. Elég a nyavalygásból ,sebaj ,addig is ,amíg így lesz , őrzöm a lángot, ha már olimpia éve van és már meg is gyújtották, teszem a dolgom.

Közben a jó dolgokra koncentrálok és megpróbálom jobbá tenni családom és környezetem életét. Szervezek, tartom a színvonalat, ápolom a kapcsolatokat , törődök nemcsak magam ,hanem a többiek lelki állapotával sugárzom a jókedvet az optimizmust ,hogy a - mi bajod van - kérdésre ,csitítsam a kételyeket és megőrizzem a pozitív látásmódot. Nem könnyű, de lehetséges. Mostanában nem zsigerből jön ,tenni kell érte, dolgozni rajta.