Ilyen a Kamaszok - eredetiben- Adolescence- című 4 részes angol film ,sorozat ,mivel érdemes mind a 4 részt egyszerre megnézni ,mert a hatás így még teljesebb. Minket odaszegezett a TV képernyője elé. Az indítás is katartikus volt , szinte dokumentumfilmszerű, a folytatás pedig még inkább. Akinek kamaszkorú gyermeke, unokája van , tudja mekkora kihívás kezelni ezt a kort , elkerülni a veszélyt , fenntartani egy normális kapcsolatot , szülő és gyerek között a mai világban. Nálunk sem volt másképp ,bár gyerekeink kamaszkora a mostaniakhoz képest babakacaj volt. 

Boldog 90-es, 2000 eleji évek , nem sírom vissza, de az akkori világ visszatekintve , most nagyon békésnek , nyugodtnak , mondhatnám kiegyensúlyozottnak tűnik. Vissza az eredeti témához , gyerekeink akkor is jártak buliba , éjjelente figyeltem a kulcs zörgését a zárban ,amikor végre elaludhattam - itthon van ! - és az aggódás görcsétől felszabadulva végre befordulhattam a fal felé. Túl lettünk  az akkori kamaszkoron , elkerültük a nagyobb balhékat. Mostanában szintén nyugodtabb vizeken evezünk , legalábbis ilyen szempontból , most inkább a bel és külpolitikai helyzet tart rémületben bennünket ,pedig nyugodt ,kellemes, csendes idősebb korra készültünk. Ez van ,amin nem tudsz változtatni ne rugózz rajta, engedd el ,ezt gyakoroljuk nap mint nap. Két unokánk , a fiúk - a lányok után más optikából szemlélve ,amikor a szülőké a főszerep , mi csak a háttérből támogatók , segítők lehetünk. A kamaszkor nem volt semmi az ő esetükben, különösen idősebb unokánk tette próbára mindannyiunk, de főleg jó édesanyja idegeit. Az ő megnyilvánulásai ,magatartása  kiverték a biztosítékot. Mára már emlék, de a felejtés hosszú ideig tart. Anyjával alig értett szót , apja  ,aki a végsőkig kitartott ,csak akkor avatkozott be az egyes szituációk megoldásába ,amikor már elkerülhetetlen volt . Dicséret illeti őket, túl vannak - vagyunk rajta. 

Hagyd békén - mondtam sokszor lányomnak , az anyának , aki kétségbeesetten harcolt a kommunikáció minden eszközével, hogy szót értsen ,elsőszülött ,kamasz fiával. Nem volt könnyű még passzív résztvevőként, nagyszülőként is megélni ezt az időszakot. A lényeg túlélték, túl éltük mindannyian . Érdekes, minden gyerek és persze felnőtt is más , a fiatalabbik unokánk kamaszkora kellemesen, szinte konfliktus nélkül zajlott . Talán pont azért, mert látta bátyja nehéz korszakát . Mára mindketten fiatal felnőttek lettek, akiknek vannak céljaik és bízunk benne , hogy sikeres ,boldog életük lesz. Visszatérve a filmre , megrázott a történet , a tragédia, mely nemcsak a főhős életét döntötte romokba , hanem az egész család szenvedett . Az első két rész az események sodrásában telt, kapkodtuk a fejünket kivel -mi történt és hogyan történhetett. A mai világban , amikor sok szülő azt hiszi, hogy az otthoni burok, környezet megvédi a gyereket , de akár felnőttet is a külső behatások nem mindig pozitív hatásaitól, tévedésben él. A mai élet kommunikáció - az internet , a mobil eszközök hatalma bekerít minket és fogva tart. Ehhez jött még a Covid hatására erőre kapott Home Office hatékony munkamódszer ,melynek a munkahelyi közösségekre vetített negatív hatásait még csak kevéssé ismerjük. Sokan szenvednek ettől ,persze élvezve az előnyös oldalait -mint kevesebb közlekedés - rugalmas munkaórák - koncentráltabb munkavégzés. Ez mind jó ,de mi lesz a csapat értékekkel , csapat szellemmel , mely a személyes kommunikáció által teljesedik ki. Az  emberi kapcsolatok megsínylik a befelé forduló, magányos virtuális kommunikációt. Kellemes beszélgetések -terefere - véleménycsere úgy ,hogy látod a másik szemének villanását - mindezek már lassan a múlté, ha nem teszünk érte. Sajnálom és a magam részről próbálom fenntartani a személyes kapcsolatok hálóját , mely érték nemcsak a felnőttek, fiatalabbak -idősebbek , de a fiatal - kamaszkorú generációknak is.

A Kamaszok film sokakat rádöbbenthet arra , hogy ha széttárjuk kezünket - kvázi - én mindent megtettem - nem elég , főleg a kamaszkorú gyerekek kezelését ,túlélését illetően . A bezárt gyerekszoba falai között is érhetik olyan hatások ,melyek egész életükre kihatnak és csak passzív szemlélőkké válhatnak a szülők a gyerek életében. Mire észbe kapnak , már súlyosabb is lehet a helyzet, van ,amikor már késő és visszafordíthatatlanná válhatnak a dolgok.

Az utolsó rész a történet pont erre hívja fel a figyelmet , hogy a Hagyd békén ! - módszer nem mindig üdvözítő. A szülő- gyerek kapcsolat , mely radikálisan változik - új hozzáállást, magatartást , módszereket igényel , ezeket kell megtanulnunk és alkalmaznunk azokat , hogy segíthessünk a kamaszoknak. Ne hagyjuk egymást egyedül ,az ő dolga - intézze - címmel -mert a későbbi lelkifurdalás , gyötrődés a következmények miatt már csak tűzoltás az adott helyzetben. A konklúzió - a következtetés világos - nektek is a következőket javaslom, nálam bevált, működik.

Legyünk kíváncsiak egymásra , érdekeljen bennünket  a körülöttünk levő világ,  a törődés, gondoskodás, a másik életének segítése -támogatása emberi feladat, legyen az családtag, barát, ismerős vagy éppen munkatárs , ettől lesz életünk tartalmas, színes , kiegyensúlyozott.

Gondold át ,Te hogyan éled az életed !