Mit lehet tenni érte-ellene. Röviden és tömören - saját magad vagy a megoldás.
Nekem bevált módszerem van erre. Először is a kor előrehaladtával megtanultam ,nem érdemes rugózni olyan dolgokon, melyeken nem tudok változtatni. Mondom könnyedén ,bár még mindig hibázom, nem könnyű , pláne ha buzog bennünk az energia, a tettvágy és az igazság érzet. Érdemes elolvasni egyik kedvenc íróm Kurt Vonnegut - az Ötös számú vágóhíd c. regényében szereplő idézetet, mely akár a életfelfogásunk alapköve is lehet . Leírtam , mert megéri a fáradságot. Így szól:
"Isten adj derűt és nyugalmat , hogy tudomásul vegyem mindazt, amin úgysem változtathatok , bátorságot , hogy változtassak azon, aminek megváltoztatására képes vagyok és bölcsességet , hogy mindig megmondhassam , mi a különbség a kettő között-."
Jó mondás , akár Istentől várjuk az erőt és észbeli képességet hozzá ,akár magunkban hiszünk , hogy ezt megtehetjük. Mai eszemmel , koromból és tapasztalataimból fakadóan már tudom , van ,amikor érdemes és van ,amikor nem. Már gyakrabban ,mint mondjuk 20-30 évvel ezelőtt , az 50-ről nem is beszélve.
Persze most is sokszor felkapom a vizet , főleg akkor, amikor a józan ész ellenében történnek a dolgok. Mint például legutóbb ,drága párom szívta meg . Elindult itthonról ,sietett, a csúcsforgalomban ez nem jó ómen és egy bekanyarodás után , a jelzett időkorlátozás előtt nem egészen 2 perccel ott állt lesben két kerületi közterületes ,akik örömmel lemeszelték és megbírságolták. Várták a gyanútlan közlekedőt, tudván úgyis jön és akkor a pénzgyűjtés folytatódhat. Nincs figyelmeztetés , megértés ,szolgálunk és védünk, ide a pénzt és kész. Kemény 65.000 Ft volt az összeg, mely nincs arányban a híradókban mutatott közlekedési vétségek fokával és büntetésével . Méltatlanul soknak éreztük ezt az összeget ,pláne , hogy azóta a bekanyarodást korlátozó táblát levették. Érdekes- no comment- vehetném tudomásul a dolgot ,ha nem ilyen lennék, amilyen. Írtam mérgemben a polgármesternek, a kerületi jóistennek, mi a frász történik. Mint tudjuk ,ami kerületünkben gyakori -vannak egyenlőbbek az egyenlők között , akik "megérdemelt" hatalmuknál fogva úgy gondolják , az ő utcájuk ,környezetük, csak általuk járható, tehát korlátozhatják az átmenő forgalmat. Nem érdekli őket , hogy a főútvonalak csúcsidőben járhatatlanok akkor is előnyben részesülnek bizonyos személyes érdekek által és a hivatalban vannak ,akik ebben partnerek, megkapják az engedélyt, a táblát, a többiek meg szívnak.
Na, ezen már nem kéne rugóznom ,mert hiába írok, reagálok , semmi haszna - bár azóta levették a táblát - ,de a 65.000 Ft -ot költhettük volna másra. Érdekes ,mostanában ,ha szóvá teszek valamit kvázi a józan, magyar paraszti észre apellálok ,többen nem értik , amit mondok. Beszélhetnék idegen nyelven ,akkor a fordító programokkal más ország polgáraival is megértethetem magam ,de itthon - némelykor - a magyart - magyarra kéne fordítani. A közlekedés helyzete, állapota ,kezelése, biztosítja a napi adrenalin szintet, tehát mi a megoldás- ne közlekedjünk. Maradjunk otthon. Nem kisebb horderejű téma az egészségügy ,melynek intézményeit igyekszem nagy ívben elkerülni, nem mindig sikerül. Mindig történik valami, de ha project-ként kezeljük akkor könnyebb a helyzet elviselése. Vírusos kötőhártya gyulladást szedtem össze, hol ,mikor nem érdemes kutatni. Van. Házi és baráti praktikákkal kúráltam magam , csak nem múlt. Gondoltam elmegyek a kerületi szakorvoshoz. Működik a kapcsolati háló ,mindenkinek van listája , testrészek, szervek szerint kihez érdemes fordulni. Szerencsém volt , kedves barátnőm tudott orvost ajánlani , így felhívtam a központi számot. Felvették, bejelentkeztem, mert még sosem voltam ott előtte ,mondták szeptember közepére van időpont. Ácsi, reagáltam ,amúgy magyarosan , fennforgás van , tehát most ,ma kell mennem. Teljes megdöbbenésemre , jó értelemben, - - Akkor tessék ma délután jönni, akkor rendel az orvos-hangzott a megnyugtató válasz. Jó példa, remélem ragadós. Ha baj van , azonnal kell a segítség ,nem ér rá várni a beteg. Így is történt ,felkerestem a szakrendelőt , ahol nyári kánikula lévén üres épület fogadott. Bementem, alaposan megvizsgáltak. Kész lett a diagnózis - felírta a cseppeket, tehát napokra gondoskodtak programról , még plusz pont. Szombat reggelre visszarendelt a doktor ,munkanap lévén , az augusztus 19-e helyett. Látni akarja a szememet, javul -e. Hoppácska ,ilyen is van és a TAJ kártyám szerint jogosult vagyok az ingyenes ellátásra, ami egy magánrendelésen akár 50.000 Ft-ba kerülhetett volna. Szombatig végzem a feladatot, csepegtetek lelkesen ,van ,amiből napi 5-ször , a másikból napi 3-szor és van amiből óránként. Nem esik nehezemre az itthonlét, bár verem a gépet ,nézem a net-et ,megy az olimpia ezerrel , bosszankodom, de erről majd legközelebb írok.
Mi következik az egészből , gondold végig , mi az ,amin érdemes és mi , amin nem érdemes bosszankodni, használd az író gondolatait , megéri.
A lényeg , kezeljük helyén a dolgokat , legalább magunkban és családunk környezetében. Éljük örömmel életünket , álljunk helyt a mindennapokban, kezeljük a nem könnyű helyzeteket , úgy ,hogy a mindennapi bosszúságokat ellensúlyozzuk az apró sikerekkel ,ezekre fókuszálva legyünk boldogabbak , elégedettek.
