Ez a mondat sokszor elhangzik, de a valódi tartalmát nem szoktuk firtatni. Először is nem biztos, hogy egy van, mivel a sok elvált családban több felnőtt is körülveszi a gyerekeket és a szeretet, gondoskodás megnyilvánulása nemcsak vérszerinti kapcsolatból fakadhat. Nem könnyű feladat az anyaság, mely a biológiai rendeltetés mellett ma 2021-ben, ahogyan már sokan, sokféleképpen megírták, a család, a munka, az önmegvalósítás mellett több tucat tevékenységet takar.

Miért írok erről? Tegnap este szokásos módon -nézzünk valamit- volt a jelszó, és rákattintottunk egy érdekesnek ígérkező filmre, mely az indíttatást adta. A film címe: Duisburg, mely egy megtörtént eset kapcsán íródott, majd később film is készült belőle. Német film?! Csodálkoztam a cím alapján, érdekes, már nem is volt olyan vonzó a történet.  Ha már a német filmekről van szó, ajánlom a Mit szólnátok az Adolfhoz című művet, ami 2018-ban készült.  Szenzációs. Kiderült a mi tegnap nézett filmünkről, hogy egy olasz történetet dolgoz fel, és az olasz családi viszályokról, kvázi maffia háborúról, pontosabban egy Duisburgban végrehajtott öldöklés utáni nyomozásról szól. Hogyan kerül ide az anyaság témája? Az olaszok híresek a mamákhoz fűződő kapcsolatokról és ugyan a férfi az úr a házban, de az anyák szerepe megkérdőjelezhetetlen.

A mamma – olaszosan minden az olasz családban a tűz, a család, az összetartozás jelképe. Nekem is kedvenc mondásom, olyan a család, amilyen a feleség, anya. A Covidos világban az egy év sokat jelentett e téren is. Többet voltunk otthon, fény derült eddig nem ismert szokásokra, megnyilvánulásokra, amikre olykor-olykor rácsodálkoztunk, jé ezt is tudja. Mennyire mások vagyunk, ha odafigyelünk egymásra és nemcsak a rohanás közepette vesszük tudomásul a körülöttünk levő szűkebb és tágabb világot. Így van ez az anyák és a gyerekek esetében is. Nálunk, ahol két lány gyerek után két fiú unokánk született szinte fizikailag érezni, látni lehetett az egy év alatt történt változásokat, ahogy a kisgyerekből kamasszá, illetve fiatal felnőtté váltak. Folyamatosan nőnek, rengeteget esznek, sportolnak, online tanulnak, bár most már van suli, van véleményük sok dologról és szerencsére jól megvannak a nagyszüleikkel is. Ez az élet igazi értelme, figyelemmel kísérni, támogatni a fiatalabb generációkat, hogy eligazodjanak a világ dolgaiban, megtalálják és kialakítsák saját értékrendjüket, ami szerint sikeresen élhetik felnőtt életüket. Öröm, felelősség, kötelesség, elhivatottság, mely fogalmak az anyasághoz és természetesen nem kisebbítve az apák fontosságát, hozzájuk is köthető. A példa, amit tovább visznek, amit otthon látnak, hallanak, tapasztalnak.

Olasz példaként az említett filmben az anya szinte naponta sulykolta a gyerekeknek, mi a fontos, mit kell tudniuk a családról, a hovatartozásról és későbbi kötelezettségeikről a családdal szemben. Nincs mese, ezt az utat kell folytatni, akár jó akár rossz a társadalmi megítélés szempontjából. Ott működik a rendszer. Itthon vagy Európa fejlettebb országaiban a szülő és gyerek kapcsolata kissé eltér, nem is beszélve Amerikáról, ahol kvázi fáklyás ünnepek alkalmával találkoznak személyesen a rokonok. Ma már az internet uralta környezetben könnyebb a kapcsolattartás, Skype, Messenger, video, megannyi lehetőség van a külföldön tartózkodók és az itthon levők közötti kapcsolattartásra. Minek odamenni, amikor a képernyőn keresztül is láthatjuk egymást? Az olaszoknál ez nem kérdés. Ott a helyed, ahol a családod van, és nem változik évszázadok óta a családi gyakorlat. A vírus megoldotta a helyzetet, karanténban, otthon kell lenni, és nincs lófrálás este sem. Most már lazul a helyzet.

Ahány ház, annyi szokás. De a jó szokásokat érdemes megtartani, ápolni és tovább vinni a családban is. Az emberi értékek tisztelete, megőrzése tartást, keretet ad, mely egész életünket végig kiséri. Olyan vagy, amilyen a családod, ahonnan származol. A gyökerek, bár sokan nem szeretnek rá emlékezni, meghatározzák életünket.  Ne feledd, tudd, honnan jössz és merre haladsz! Az anyák tanítása, példamutatása, a jó példa ragadós, követendő és észrevétlenül is azt tesszük, amit a nagyszüleink, szüleink tettek, bár néha szívesen változtatnánk rajta.

2021 rendhagyó év megint, mert már szabadulnánk a vírus fogságából, de az óvatosság, a biztonság még mindig felülír minden mást. Lassan nyitunk, élvezhetjük a korábbi lehetőségeket, jöhet a "dolce vita", amúgy olaszosan, de magyarul. Reméljük 2022 már könnyebb lesz, ismét rátalálhatunk a megszokott élet beidegződéseire, ha kicsit másképpen is. Újra van iskola, a home office gyakorlat- egy része megmarad, de az otthon, újra a bázist és nem a 24 órás állandóságot fogja jelenteni.  Megint kevesebb lesz az idő egymásra, de bízom benne, a változások nemcsak megérintenek, de formálnak is mindannyiunkat. Tanuljuk meg az emberi, családi leckét és ugyanúgy gondoskodjuk egymásról, ahogyan a karantén idején, ha nem is fizikailag, hanem lelkileg.

Az anyák szerepe most is nagyon fontos, hogy a családi hangulat, összetartozás érzése megmaradjon akkor is, ha már nem vagyunk a nap túlnyomó részében együtt. Érdemes új szokásokat teremteni, nem felejtve, mi történt velünk az utóbbi időszakban. Ki tudja mi jön még, a biztonság, a jó hangulat, a boldog otthon kulcsa elsősorban az anyák kezében van.

Mire jó egy jó film, sok-sok gondolat fogalmazódik meg   fejünkben, melyek új tapasztalatként alkalmazhatók mindennapi életünkben.