Sok munka, takarékoskodás, tervezés mire eljutunk a nyugdíjas évekhez. A mostani negyvenesek még bőszen legyintenek, minek ezzel foglalkozni és mi is ezt tettük az ő korukban. Persze ma már tudjuk, hogy az előtakarékosság, az előrelátás fontos, hogy a későbbi remélhetőleg évtizedek is jól teljenek és ne kelljen aggódni, mi lesz akkor.

Manapság sok szó esik a nyug és nyögdíjasokról és nemcsak a szavazatokra gondolok. Sokba kerül a többmilliós számú nyugdíjkorú, pláne, ha ilyen iramban csökken a munkaképes lakosság száma. Nyögdíj és ez a kategória komoly bajban van, mivel annak idején pld. főleg a kvázi borravalós szakmákban alacsony bérért dolgoztak és ez lett a mostani megélhetésüket hivatott fő forrás alapja. Ha nem tettek félre eleget, akkor bizony most is dolgozhatnak, hogy megéljenek. Ugyanilyen helyzetben vannak, akiknek egészsége megromlott és a gyógyszertárakba vándorol a havi nyugdíj jó része.  

Mi marad: a takarékoskodás, a háztartási hatékonyság, hogy nyugdíj kifizetés előtt is legyen étel az asztalon. Sokan a mai negyvenes–ötvenes generáció sikeres managerei közül a korai visszavonulást fontolgatják, hogy még erejük teljében élvezzék az életet. Ha megtehetik, igazuk van, bár nem árt elfelejteni, a pénzt addig lehet jóízűen költeni, amíg folyamatosan új forrás érkezik. A véges keret egyszer csak elfogy és már nem is könnyű a folytatás.

Mit érdemes tenni, tervezni. Milyen az életformánk, mit szeretnénk megőrizni a költséges szokásokból és ahhoz honnan teremtünk fedezetet, akkor is, ha már nem vagyunk aktívak. A jó befektetések segíthetnek, ha volt annyi pénzünk, hogy ilymódon gondoskodjunk a nyugalmi évekről. A többségnek ez nem adatik meg és hónapról–hónapra élnek, mely megkeserítheti a mindennapokat.

Hiszek benne, hogy a sokáig aktív évek, a munka, a hasznos elfoglaltság, meghosszabbíthatja az életet. Frissít, megújít, mozgásban tart, ninccs időnk a betegségekre. Szokták kérdezni, meddig akarok dolgozni? A válasz egyszerű, ameddig szükség van a munkámra, megbíznak feladatokkal. Élvezem, hogy taníthatok másokat, támogathatom a feltörekvő generációkat és hasznosítják azt a tapasztalatot, tudást, melyet az évtizedek alatt megszereztem és fejlesztettem.

Mire hajtunk, kérdezik. Nekünk a párommal egyszerű a válaszunk. Szeretünk utazni és erre több mint 30 évig nem volt módunk. Nem kesergünk, az a hajó már elment, de most, amikor módunkban áll, ezért dolgozunk. Természetesen a gyerekek, az unokák életében is szívesen részt veszünk, de ha lehet emellett a magunk szórakozására, utazunk.

Az utóbbi több mint két év nem kedvezett az ilyen terveknek, belefutottam törölt járatok, foglalások hálójába, de rendületlenül foglalom, nézem, kalkulálom, hogy hova menjünk legközelebb. Így került sor egy kedvező csomag kihasználásával egy útra Madeirára, mely minden korosztálynak szuper lehetőségeket ad, mégis sokak számára a nyugdíjasok, nyugis, pihenős paradicsomát jelenti.  Imádtuk, jó idő, gyönyörű környezet, minden van, óceán, hegyek, virágok, városok, szórakozás, ki, mire vágyik.

Itt szembesültünk a valódi, elvárható és sokak által vágyott igazi nyugdíjas életmóddal, melyet a német, angol nyugdíjasok élvezhetnek. Utaznak, bottal, mankóval, járókerettel, persze mindenütt akadálymentes lehetőségek várják őket és élvezik az örök tavaszt, a komor, fagyos európai, téli időjárás helyett. Hol vannak a magyar nyug-nyögdíjasok, hát nem ott. Örülnek, ha a számlák kifizetése után marad kajára és talán némely más dologra.

Mit lehet tenni, tárja mindenki szét a kezét és nemcsak az egészségügyi ellátás problémáira gondolok. Valaki említette, hogy az idősebb kornak is vannak jó oldalai, -csak egyet említsen, válaszolták az idősebbek és igazuk volt. Nem könnyű itthon akár 50 év felettinek lenni, a 60, 70 vagy akár 80 felettieket nem is említem.

A Covid hatására erőteljesen változnak a cégek, szervezetek, munkakörök és a munka elvesztése Damoklész kardjaként lóg sokak feje felett. Mire számíthat akkor egy nyugdíjas, teszem fel a költői kérdést, melyre saját válaszom, filozófiám van.

Működik. Akarat, energia, mely segít, hogy megőrizzük az aktív élet előnyeit. Dolgozunk, elfoglaljuk magunkat és nem csak a sorozatokat nézzük naphosszat. Pénzt keresünk, élvezzük a fiatalok és idősebbek társaságát, hogy legyen életünk, ami változatossá teszi a mindennapokat. Nem megyünk egymás agyára, sokat beszélgetünk, néha nosztalgiázunk, de tervezünk is.

Félreértés ne essék, tudom, hogy minden sors, élet más és a -könnyű neki-című besorolás sokszor elhangzik, de tenni mindenkinek lehet, azért,hogy job élete legyen. Ne váljunk a rutin rabjaivá, hanem gondoljuk át, hogy mit és hogyan érdemes és lehet változtatni jelenlegi életmódunkon, ha nem vagyunk elégedettek. Elfogadni mindig könnyebb, mint változtatni, mert az munkaigényes, de megéri. Ez a megközelítés minden korosztály számára hasznos, motorizál, energiát ad a nehéz helyzetekben.

Élvezzük és teremtsük meg saját magunk számára a lehetőségeket, mert ha várunk, villámgyorsan fogynak az évek és az újabb vírusvariáns miatt aggódva nem lesz időnk terveink megvalósítására. Nincs kire és mire várni, tegyünk saját boldogulásunkért. Unokáim szóhasználatával élve, maxoljuk ki, abból, amink van, amennyit csak lehet !