Ez az idei év mérföldkő az életemben ,amikor is betöltöttem pár nappal ezelőtt a 70-et. Nincs még vége , ami jó hír, hiszen sokaknak ,nem adatik meg, hogy megérjék.  Milyen érzés ? Vegyes, magam sem hiszem el , hogy ennyi vagyok, ugyanakkor tudomásul kell venni a megváltozhatatlant.

Minek olyanon rugózni , sopánkodni ,töprengeni , mármint az idő múlásán , ami csak úgy szalad  , halad velünk  és hipp-hopp elmúlik az élet és úgy érezzük még alig éltünk. Szerencsés vagyok ,mondhatom elégedett, elértem azt, amit  kitűztem magam elé , bár vannak még álmaim. Szép családom van , sikeres vagyok a munkámban , szeretem ,amit csinálok.

 Többször eszembe jut mostanában ,ha több életem lehetne ,ami fikció , milyen foglalkozást választanék, ha újra kezdhetném. Több téma , pálya ,hivatás érdekel ,de már ,tudom , nem lehetséges. Az idő véges , maxoljuk ki a lehetőségekből ,akkor és  amikor lehetséges. Ez a pilóta ,vadakat terelő juhász kategória ,mely mutatja halandóságunkat. Keserédes az érzés megyünk előre, haladunk sorsunk folyamán ,a végállomás ,kinek - mikor jön el, végzet szerű. Nem érdemes rágódni rajta.

A lényeg a jelen időn van ,mi történik most ,éljük meg és át a pillanatot. Hogy vagy ? - kérdezik mostanában többen, amiben benne van az aggódás ,a szeretet , örüljek ,törődnek velem. A fenébe - minek kell ez - kérdezem zsörtölődve és utána arra gondolok, persze már öregszem. Csak én nem érzem. Tegnap családi körben ebédeltünk, beszélgettünk , elfújtuk  a gyertyákat , ettük a tortát , szikrázott a tűzijáték ,ment a terefere . Induljunk ,biztatott életem párja, társam mindenkor ,gyerünk már. Jó, de még egy apró bevásárlás belefér -forszíroztam. Nem, inkább menjünk ,van minden otthon -mondta. Haza értünk ,éppen arra gondoltam , kicsit ledőlök , vasárnap délután lévén, még kávé előtt, amikor furcsa jeleket észleltem a házban. Mi történhetett, nem a megszokott látvány várt ,de gyanútlanul nyitogattam az ajtókat. Beléptem a nappaliba, ahol óriási ovációval vártak ,kedves multis kollegáim ,nekem " kiskacsáim" ,akikkel már 30 éve ismerjük egymást. Együtt jártuk  végig a rendszerváltás utáni hurrá optimizmus éveit , figyelemmel kísérhettük a nemzetközi cégek bevonulását a hazai piacra. Én már 40 -es éveim elejét tapostam ,amikor , ők, ifjú titánként bontogatták szárnyaikat az angol szótár segítségével. Együtt éltük meg a siker eufóriáját és a kevésbé sikeres periódusokat, Elkezdtünk jobban élni, a szüleinkhez képest mindenképpen . Közben kötődtek a barátságok ,szerelmek, születtek a gyerekek , akik mára már teenager-ek vagy már felnőttek. A női manager- ek számára megkezdődött a a küzdelem a karrier létra következő fokáért. Ennyit a nosztalgiáról . Ott állt a csapat ,ahogy a tortára is ráírták  és engem vártak. Jólesett. Most is jó végig gondolni a közös 30 évet , mely után sokuknak ősz hajszálak színesítik hajkoronájukat és lassan ,többen közülük a nagyszülőség felé kacsingatnak. Mi lesz velem és velük? 70 év már jócskán számadásra ad okot ,de még van feladatom ,egyrészt támogatni a családomat, élvezni az életet férjemmel  és tanítani a mostani  20-30 as korosztályt szakmára és életre. A 10-20-as generációk helyzete ,akik az unokáim ,megint más a terep. Okosak, értelmesek ,minden tudnak a világról az interneten keresztül ,de nem sokat tudnak a boldogságkeresés hadműveletről , mely életünk egyik lényege. Ezért van szükség , az idősebb, érettebb, véleményekre, a tapasztalat átadására, hogy segítsük őket , ne legyenek egyedül egy laptoppal a nehéz döntések meghozatala idején. Van még dolgom , ami jó hír.

Ez a feladat számomra nemes küldetés , melyet szívesen vállalok. Persze a munka anyagi forrás is ,a további álmok megvalósításához is szükséges. Az önként vállalt tevékenység misszió, melynek hátterében a tudás átadása küldetéssé válik. 

A történet még nem ért véget, folytatódott , egy újabb esemény részese lehettem, kedves nő társaim körében ünnepelhettem tovább ,akik között még jobban érzem , hogy a nők jelentősége, munkája, motor szerepe ,még inkább fontos ,mint  bármikor korábban. Nekünk kell törődni a jövendő nemzedékek helyes irányú fejlődésével , hogy majdan -hetvenévesen elmondhassák magukról ,jó életünk volt ,van és lesz.

Fontos a közösség , a csapat , a körülöttem levő emberek sikere, pláne ha  részese, támogatója lehetek életüknek. Ez az igazi energia, sikerélmény ,igazolása annak , hogy ,amit csinálok hasznos - nem hiábavaló, folytatom.

Itt tartok most és innen haladok a következő kerek megálló felé , mely még távolinak tűnik ,de remélem lesz módom megünnepelni.

Élek, dolgozom figyelem családom  fejlődését , élvezem az örömteli pillanatokat, órákat ,napokat , mely energiám forrása , frissen tart fizikailag és szellemileg, hogy még legyen holnap Í