55+

55+

2024. július 04. - Klara Csik

Miért gazdagok a norvégok?

Gazdagok? Igen . Tudom a gazdagság relatív fogalom. Minden viszonylagos , de az érték , a gazdagság nemcsak pénzzel mérhető.

Miért pont a norvégokról írok, egyszerű oka van. Már régóta terveztük, hogy menni kéne és idén különleges apropója volt az utazásnak. 44 a bűvös szám , a házasságunk, szövetségünk éveinek száma, melyet ünnepelni kell , érdemes. Nem ragozom , működik.  Hova menjünk ünnepelni, legyen végre Norvégia . Utazást szervezni számomra ,már felér magával az utazással, nézegetni a térképet, városokat , hoteleket , közlekedést. 44 éve ez az én reszortom ,melyet nagy kedvvel és elánnal csinálok évről évre. A terveket tett követte és június közepén a jeles napon nekivágtunk. Persze már előtte készültem , a neten , wikipédia-n , olvastam az útikönyvet.

Megérkeztünk Oslóba és bár már februárban kezdtem a szervezést , megrendeltem a jó időt is, szerencsénk volt, nem tévedtem.  Hétágra sütött a nap , 23 fok , kristálytiszta levegő, erős fény fogadott. Napszemüveg kötelező. Már a reptér is sugározza a norvég stílust, alapelveket.

Egyszerűség, szervezettség és rendezettség , tisztaság, átláthatóság. Kevés hivalkodás , a felszín , a csicsa nem annyira fontos inkább a belső tartalomra kvázi a belbecsre fókuszálnak. A hotelben kevés személyzet ,automatizálás felsőfokon, aki dolgozik leginkább a régiónkból vagy éppen Ázsiából származik. Sokszínűség a békés egymás mellett élés jegyében.  Másnap adtunk a kultúrának . A Sikoly című festmény sokak számára ismert. Edvard Munch neve összefonódott az országgal. Modern, expresszionista , szimbolikus festészet ,melynek ő az egyik zászlós alakja. Külön múzeumot építettek neki, de rajta kívül más kortárs művész alkotásait is itt helyezték el. Az épület monumentális sötétszürke ,matt színe és formája rögtön felkelti a figyelmet . A szomszédos grandiózus operaházzal együtt mára Oslo szimbólumává váltak. Rögtön a bejáratnál ,mintegy felhívásként egy Munch képet ábrázoló képeslap ,mely meztelen férfiakat ábrázol , jelzi nem mindennapi élményben lesz részünk. Mai magyar szemmel nézve , ezt a múzeumot azonnal bezárnák , bár még inkább ki se nyitnák.  Itt ez természetes , mindenki eldöntheti , bemegy-e vagy sem , megnézi vagy sem. Saját döntés. A belépőjegy ára borsos, általában a norvég árszínvonal minden téren az egyik legmagasabb a  világon. Miért ? Gazdagok. Jók, magasak a fizetések , sokat keresnek, ehhez igazítják az árakat. Az állam ,mint gondos gazda, jó befektetéseket csinál, amiből mindenki részesedik, osztalékot kap.  Jó , könnyű nekik , mondhatnánk , szerencséjük volt , mert a világ legjobb minőségű olaját találták meg a tengerben , mely hosszú távra biztosítja jólétüket. Tisztában vannak azonban azzal, honnan jöttek ,mennyire szegények voltak és tudják minden erőforrás véges , tehát a jövőkép kialakítása az előre látás , tervezés központi szerepet játszik életükben.  Nem felejtik mennyire nehéz volt a helyzetük az olaj előtt és erre emlékeznek is. Pár nap Oslóban töltött idő után vonattal mentünk át Bergenbe, átszelve az országot.  A közel 500 km-es út felejthetetlen természeti szépségeket mutat. Volt zöld mező, havas táj , kis falu és nosztalgiára késztető vasútállomás. Az árak ismeretében  csomagoltam uzsonnát ,mert a magyar ember  rögtön azután ,hogy felszáll  a vonatra az éhen halás jegyeit mutatja . Enni és inni kell , tehát jó ha van elégséges elemózsia a nem rövid útra. A büfé rohadt drága ,tehát csomagolunk.  Szemben velünk jómódúnak tűnő , angol házaspár ül . Ők nem esznek csak kávéznak, de azt folyamatosan . Imádok ismerkedni, beszélgetni útközben, velük is ez történt. Mármint én, mert párom ő más tészta, őrzi keményen a magánszférát , nem haverkodik. Nézzétek - mondom lelkendezve - olyan a táj ,mint Skóciában ,amire megjegyzik - ők még nem voltak ott. Angolok. Mire várnak nem tudom , de mi már tudjuk az idő ,az élet véges ,nincs mire várni, menni és látni kell. Hátha felkeltettem érdeklődésüket más országok ,területek iránt. Bergen - 25 fok , napsütés, enyhe szellő, barátságos fogadtatás. Sok ember ,no nem hátizsákos turista , mert őket a norvégok nem szeretik. Jobb ha olyanok jönnek, akiknek van pénzük és költenek. Mindenért fizetni kell - lehetne a szlogen . A vasútállomás csarnokában a bejutás a toilette- re - 20 korona - ,ami mai árfolyamon tekintve - fejenként 700 Ft.  Egy pofa sör, nem üveges csapolt ,hogy szakszerű legyek - 100 -150 korona - a pohár ,korsó nagyságától függően. Kemény. Sebaj ,egyszer élünk , évforduló van, koccintunk. Jobban esik az alvás utána. Az időjárás továbbra is nekünk kedvezett , így nem maradhatott ki a fjord hajótúra, ami örök emlék. Mit láttunk még , a teljesség igénye nélkül.

Gyönyörűen karbantartott skanzent , a belváros közepén ,mely a régi norvég életet idézi ,bemutatva hogyan éltek akkor, tanulságos időutazás , a trollok birodalmába.

Szerencsésen hazaértünk, nem késett a gép , rendben volt a járat, megérkeztek a bőröndök is, ami manapság nem elhanyagolható körülmény , pláne  nyáridőben. 

Apropó ,ki ne felejtsem , a norvég zöld ,környezeti stratégia és taktika kiváló. Minden taxi elektromos , de ezeken kívül ennyi elektromos autót sehol sem láttunk ,beleértve a feltöltési lehetőségek számát is. Amit lehet újra hasznosítanak, kímélik a környezetet, gondozzák és védik a környezetet.  Törődnek az élő és mesterséges világgal .

Gazdagok -e a norvégok ? Igen . Értékelik . megbecsülik életük szerencséjét, vigyáznak és őrzik múltjukat, értékeiket . Jól sáfárkodnak azzal ,amijük van. Jól élnek ,élvezik az élet apró és nagyobb örömeit, vigyáznak környezetükre.

Nem hivalkodnak vagyonukkal, hanem az ország valamennyi polgárának érdekeit nézik, tudván ők teremtik meg a gazdaságot , mely nemzedékek sorát juttatja jó, minőségi élethez.

Ajánlom  Norvégiát , mint utazási célállomást, esettanulmányt, amiből tanulni lehet és érdemes ,remélve ,hogy egyszer végre mi is tanulunk a jövő érdekében.

2024 június

 

 

 

 

Téged is bosszant ?!

Engem nagyon. Mindenki lelkendezett vasárnap este-éjjel és még hétfőn is , miszerint csúcs volt a részvételi arány a szavazáson .

Mihez képest? 57 % - derült ki a híradásokból ,régen volt ilyen magas - mondják. Nálam a 100 % a megfelelő, ehhez szoktam a tervek teljesítését szem előtt tartva. Hol vagyunk ettől ? India - az igen , 90 % felett, persze ez nálunk vágyálom kategória. Mi van ? Minek örülünk ennyire ? Jó ,haladunk ,bár az adatokat látva, sírva nem fakadtam örömömben.  Jó, 57 % -os részvétel , hurrá ,ha a korábbi eseményeket nézzük , de még mindig nem elég. Nekem az ellenkezője tűnik nagyon soknak , 43 % - ennyi embert nem érdekel , mi lesz a jövő?!

Bár azt sem értem ki nem szavazott ,mert a környezetemben mindenki állítja, ő , igen. Mi az oka? Jó filmek a csatornákon , esett vagy éppen fújt , mindig lehet magyarázatot találni . különben is kit érdekel, mert a 43 %-ot ,aki nem ment el szavazni - biztosan nem - mert talált valamilyen , számára elfogadható magyarázatot.  A megelőző hetekben szokatlanul nagy volt az aktivitás , mozgolódás, balra - jobbra és középen is, mely reményt adott ,hátha kimozdulunk a béna állapotból , mert látszatra , a kanapén ülve, az ebéd asztalnál ,de akár az utcán tiltakozva , mindenki rohadt okos ,osztja az észt. A magyarnak egy igaza van , a sajátja ,  akkor meg minek menjen szavazni. Persze van véleménye még több is annál, mint kellene  vagy éppen jogos, de ez nem számít.  Most ,amikor akció van , mehetne ,tehetne , sőt el is várják tőle , mert állampolgári kötelessége - felelőssége , hogy szavazzon, voksoljon , véleményt nyilvánítson , szervezett , udvarias ,tudatos formában , akkor meg nem megy. Tisztelet azoknak ,akik mentek. Mire várnak ,akik nem mentek?

Hát ,tapsra , arra nem , bár ez lenne az egyszerű válasz. Sokan mondják a magukét ,minden fórumon , mégsem mennek. Sőt a vérmesebb, tettre kész tábor még tüntetett , felvonult ,nyomatékot adva véleményének ,utána megszavazta ,aki -ami ellen tüntetett ,utána meg panaszkodik. Ki érti ezt? A szavazó lelke továbbra is titok marad. Mi a baj ? - nincs tolla- szemüvege -adnak , nem tudja hova menjen , megírták , bemondták , sőt a fontosabb szavazókat , fel is keresték, ösztökélve, menjen . Na, ők mentek. Mit kéne még tenni , kommunikálni , hogy adott helyzetben , az állampolgárok éljenek a lehetőséggel és akkor ott, a tetthelyen nyilatkozzanak , tiszteljék meg magukat , polgártársaikat , környezetüket és szavazzanak.

A tét mindenkor nagy , lehet jól és kevésbé jól dönteni , de a tett felülírja az okoskodást. Utána , ha más lett az eredmény ,mint például vártuk ,akkor sem érdemes bosszankodni, mert legalább ott voltunk és tettük a dolgunkat. A számok makacs dolgok ,ebben a tekintetben nincs pardon. Vagy mégis ? Mi egy olyan országban élünk, ahol minden igaz lehet és ugyanakkor az ellenkezője is.  Évezred óta nem változunk , de legalább bizonyos történelmi távolságból látjuk az ok- okozati összefüggést.

Több esemény is történt a szavazásos vasárnap óta és rendesen kapkodhatjuk a fejünket , mert a politikai paletta egyre csak színesedik és olyan dolgok is megtörténnek , melyekre senki sem számított. Választási  és társadalmi , közösségi kultúra terén van mit tanulnunk, melyből mindenki profitálhatna. Az udvariasság , a mértéktartás hozzáadva a politikába elvárható diplomáciai érzékkel , ezeket mindenkinek , aki ebben részt vesz tanítanám és vizsgáztatnám belőle. Aki megbukik , keressen másik foglalkozást, karriert és ne ingerelje az amúgy is feszült polgárokat. A választás folyamat , most sincs vége , hamarosan következik a következő ,mely újra megmutathatja - mennyi a mennyi - azaz túlszárnyalhatjuk a csúcs 57 % -ot.  Bízom benne , igen , minden szavazattal világosabb lesz a kép ,mit is akar a magyar ember valójában. A politika társasjáték , kevés játékossal és sok nézővel ,akik kibicként ,a partvonalról figyelik ,ki mellé álljanak. Persze ebbe belesegít a média, a kommunikáció valamennyi csatornája, eszköze , melyet állandóan frissítenek. Mindenhol jelen vannak ,tehát beleivódnak mindennapjainkba , ha akarjuk - ha nem . Én inkább nem akarnám , de óhatatlanul részese vagyok ,látom - hallom ,akkor is ha semmit nem kapcsolok be. Hogyan kezeljük ? Amikor itt az idő , mondjuk el véleményünket, szavazzunk. 

Miért írok erről ? Remélem , ha többen hasonlóan vélekedünk , eljut azokhoz is ,akik most sem mentek el választani és úgy gondolták - semmi gond - nem olyan fontos, majd legközelebb, megyek . Nem helyes megközelítés ,szálljunk magunkba , saját és népünk életét ,közös akarattal lehet és érdemes formálni, legalább egy szavazat erejéig.

Tűzzünk ki magunk elé célt , hogy az 57 % -ból - akár 70-80 sőt indiai módra akár 90 % is legyen, mely valóban megmutatná merre ,haladunk.

 

 

Dönts - szavazz !

Vasárnap ,választás napja . Több témában, több emberre és pártra voksolhatunk. A magyar és európai politika, társadalom mérföldköve, mely fontos mindannyiunk élete szempontjából.

Tudjuk, a rendszer szemlélet, a vezetői rátermettség egyik előfeltétele, a döntés hozatali képesség megléte. Van,aki szeret és tud dönteni , mások számára nem egyértelmű, magától értetődő dolog. Lehet, elodázni , várni és kivárni vagy éppen azonnal , erőből ,indulatból ,dacból vagy hiúságból dönteni.

Nem volt más lehetőségem , sokszor halljuk magyarázatként az eleve ,negatív, hárító, pesszimista ,a - nem én tehetek róla vagy akár a kedvencem - a másik is ezt csinálja - mondatokat , melyek segítenek magunkat felmenteni nehéz, kínos, kellemetlen helyzetekben. Hát , most itt az idő , legalábbis a vasárnap ezt a lehetőséget adja , döntsünk ! - hitünk, véleményünk, meggyőződésünk szerint. Nincs mit elodázni , dönteni, választani kell és szükséges.

A biztatás sosem árt, bár gondolom mindenki készen áll arra , hogy véleményt nyilvánítson. Sokan megbeszélik , megvitatják , otthon vagy máshol.  Nem kötelező tudatni álláspontunkat, ez a fajta döntés , szavazás fejben dől el, igazán másra nem tartozik. Titok ,magánügy ,bár a magyar ember imád politizálni , véleményt cserélni szinte bármiről. A kulcs a kommunikációban rejlik , ki-kivel , mikor és hogyan kommunikál.

A hétvégi választás nem lesz egyszerű feladat ebből a szempontból. Melyik színű szavazólap mit jelent, kinek négy félét  ,de van ,akinek ötfélét kell kitöltenie. Nemcsak a forma , hanem a tudás , kit-miért választunk is fontos. Érdemes megnézni a neten, hova tartozunk , ott kik a jelöltek, hogy a tetthelyen már csak a technikai kérdésekre kelljen fókuszálni. Az egyszerű halandó számára komoly próbatétel , a sok papír - logo - név - és szín ,mit csináljak ezekkel?! Az elő tanulmány , tájékozódás tehát fontos része a folyamatnak , a döntés előkészítésnek.

Tegnap hallottam , hogy Indiában , mely a legnépesebb ország a világon, a választásokon 90 % feletti volt a szavazási részvétel, mely mutatja , hogy az ott élők számára fontos ,ki vezeti az országot a választások eredményeképpen. Egyszerűen fogalmazva - ki és mit hoz a  jövőben számukra. Itthon is így kéne történnie, hogy érezve a felelősség súlyát, menjünk el szavazni, jobb lesz a közérzetünk általa.

Ez nem csak állampolgári jogunk, hanem kötelességünk is. Sokan mondják , mit számít -elmegyek -e vagy sem, én csak egy szavazat vagyok , majd mások teszik a dolgukat . Lesz ,ami lesz. Nem számít. Pedig minden szavazat számít. Téves felfogás az előbbi megnyilvánulás , mely lustaságból, nemtörődömségből fakad. Kényelmesek vagyunk , elfelejtjük, nem tulajdonítunk olyan dolgoknak jelentőséget ,melyek mindennapi életünket befolyásolják. Igenis fontos a részvétel, a jelenlét, mely az egyén számára is megnyugtató - miszerint ,tettem valamit. Nem ölbe tett kézzel figyelem az eseményeket , hanem aktív részese vagyok környezetemnek. Közhely, de igaz a részvétel a fontos ,nem maga az eredmény, bár erre fókuszálunk, mely ilyen helyzetben megosztó .

Van ,aki örül és egyetért az eredménnyel ,van ,aki nem és ez így természetes. A kultúra része az egymás véleményének tiszteletben tartása, ettől vagyunk emberek. A döntés ,az eredmény elfogadás , megértése már más lapra tartozik, amit a magyar ember nem mindig kezel megfelelően.

A feladat adott ,menni és szavazni kell, hogy ne csak úgy történjenek a dolgok.

Tegyünk a holnapért !

 

Demokratúra ! Te érted ?!

Ez az igazi öszvér megoldás - sem nem demokrácia, sem nem diktatúra !

Érdekes szójáték , bár nem sokra megyünk vele a valóságos tartalmat , helyzetet azonban jól tükrözi. Jó kombináció, alkalmat ad a téma megkerülésére. Milyen rendszerben élünk most ? Sok helyen tanítják a különböző vezetői , viselkedési , vezetési stílus módszereket. Mi a különbség a demokratikus és agresszív kvázi diktatórikus hozzáállás, magatartás között. Eltérnek az elméletek , vélemények , mikor milyen kombináció a jó vagy éppen nem célravezető. Tetszett a címben leírt kifejezés , mert mindkét variációt egyszerre magába foglalja. Az európai országok nagyhatalmai büszkén vallják, hogy több száz év óta építik a demokráciát, melyhez hozzátartozik az egymás véleményének tiszteletben tartása. Tudjuk , ahány ház ,annyi szokás , ki hogyan csinálja , ki -milyen típust követ, melyet a genetika alapvetően meghatároz. Kire hasonlítunk a családban ,kik a példaképeink ,akiknek élet és karrier útja ,viselkedése követhető minta lehet számunkra.  Természetesen a körülmények , a körülöttünk levő világ mély nyomokat hagynak bennünk és némelykor változásra kényszerítenek bennünket. Ma, így lesz az addig szelíd ,békés, kedves emberből üvöltő , agresszív lény ,megmutatva az emberi létből vissza - az állati ösztön előtérbe kerülését. Bár hozzá kell tennem az állat csak akkor támad, üvölt, ha súlyos oka van  rá ,megtámadják  vagy a túlélésért harcol. Az emberállat pedig akkor ordít, amikor túlteng benne a feszültség és levezetésképpen a hangerőt , a nyomdafestéket nem tűrő szavakat használja. Ilyenkor nekimegy a pillant hevében bárkinek ,a ki útjába kerül. Mostanság erre számos példa van , elég csak a híreket olvasni vagy a tv-ben megnézni az eseményeket. Az első 15 perc mindig arról szól , ki-mit követett el , mi lett a következménye vagy éppen hogyan igyekszik és tudja a felelősségre vonást elkerülni. Hova ,mivé lettek az emberi élet alap értékei - úgymint , becsület, megbízhatóság ,tisztesség, korrektség - ragozhatnám a sort. A demokrácia alapszabályai , alkalmazhatósága ezeket feltételezik, ezek nélkül nincs valódi demokrácia. Bővíthetem a sort , az egymás iránti tisztelet megadásával , a vélemények nem feltétlen, automatikus elfogadását , a korrekt vitát , az egymás meghallgatását és nem kéne acsarkodnunk úton- út félen, ahogyan tesszük, aluljáróban ,villamoson vagy éppen egy trendy bevásárló központban. Ma már nemcsak az utcán , idegenek között megy a balhé, hanem otthon rokonok , ismerősök között is , olykor heves viták alakulnak ki, melyeket akár összeveszés , haragtartás követ.  Kinek és mire jó ez? Egyszerűbb lenne békében , nyugiban élni egymás mellett , tisztelni embertársunk véleményét, tudomásul venni , hogy nemcsak a mi, saját véleményünk az egyetlen helyes, szent és sérthetetlen. A demokrácia lényege , minél több álláspont megismerése és azok ismeretében  a lehető legjobb döntés meghozatala, ami a közösségnek jó.  Így tesz egy demokrata , jó vezető.  Nem baj ,ha a vélemény cserét követően a többség akarata győzedelmeskedik  ,mert ez jelenti a közteherviselés lényegét. A végső döntés a vezető kezében van , az ő dolga, ezért kapja a nagyobb fizetést ,elismerést, mert a döntés ódiumát ,azaz következményeit ő vállalja, viseli. Mitől lettünk ilyenek - kérdezem ,ahogyan az Ilyenek voltunk című ikonikus filmben a főszereplők  . A saját bőrünkből nehéz kibújni , pláne ha generációk szocializálódtak a korábbi rendszerben .Ez a fő oka annak ,hogy a nyugati -lágy demokráciák még ma sem értik a régióbeli országokat , nemzeteket, kultúrákat. A kvázi orosz modell meghonosítása megtette dolgát és az emberi agyakban is mély nyomokat hagyott. A következmények még sokáig érezhetőek , tapasztalhatók ,  a megítélés szempontjából is. 

Mire gondolok? Az elsőlegesen induvidualista ,tehát az egyéni érdeket előtérbe helyező magatartásra , hozzáállásra - az én, én ,én és valahol  hátul a sorban következik a csapat, a csoport, a közösség érdeke. A jó érdekek támogatása, a jótékony cselekedet már megjelenik, fontos lett számunkra , hogy jó ügyeket szolgáljunk. Ez nem elég . A közösségért végzett munka , a közös érdekek érvényesítése terén még sok a teendő. Az egyszerű, mindennapi helyzetekre gondolok , az előbbiekben említett egymás iránti tisztelet lenne az egyik első ,amin változtatni, változnunk kellene. Ha még ehhez hozzáadjuk az olykor markánsan előretörő magyar virtust ,melyet aztán igazán nem tud senki kezelni ,megnézhetjük magunkat. A mostani tükörkép bármilyen rózsásnak  igyekszenek feltüntetni , eléggé fakó. Mindannyiunkban ott a kérdés ,mi lesz a jövőben, merre haladunk ,mi lesz ha így folytatjuk ?!

A demokratúra - nem megoldás  csak a diktatúra hívők szójátéka , ezzel mentve fel magukat tetteik szándéka alól. Érdemes az irányzékon változtatni , innen felállni és megmutatni valóban mire vagyunk képesek. 

Bízom benne sikerül fordítani az élet kerekén ,hogy ne demokratúra ,hanem egyszerűen demokrácia legyen a szójáték vége. Mit tehetünk, az első lépés , önvizsgálat magunkban, változtatni otthon, szűkebb és tágabb  környezetünkben hogy az ingovány ne nyeljen el bennünket. Nincs kire és mire várni , mert a jövő generáció számára útmutatást , példát kell mutatnunk , hogy szeressenek, akarjanak itthon éni , ahova tartoznak.

60.606 vagy 40.404 - Te melyiket választod?

Angol vagy magyar - én a magyart választom.

Előző héten írtam  a 40.404-ről a blogon - ,melyben a mosolyé volt a főszerep. Családi ebéd közben, többen csodálkoztak , miért ezt a számot választottam, ők ,akik angolul nézték a sorozatot. Nem értettem a kérdést , mivel a szinkronizált filmben ,magyarul ez a szám szerepelt ,mint a mosoly kódszáma. Kiderült angol nyelven a 60.606 szerepelt, de a szinkronban már módosult - 40.404-re ,ami logikus , mert a magyar nyelv szerint a mosoly megjelenítésére ,kifejezésére ez a szám a megfelelő. Tisztelet a fordítónak , aki nemcsak a tartalmat , hanem a magyar gondolkodásnak , nyelvnek megfelelő változatot alkalmazta.

Érdekes , gondoltam , dilemma - melyik az igaz a magyar vagy az angol , kinek -mit jelent a nyelv ,melyen beszélünk , írunk, levelezünk , e mail-ezünk , kommunikálunk. Nyelvében él a nemzet és ez a mondás örökérvényű. Már iskolás koromban , napi tollbamondás volt a feladat , drága jó anyám , magyar tanár lévén , sulykolta belém a szép magyar beszédet ,írást. Ma is ugrok rá, ha valaki a pontos - j- és az ly - l ipszilon között rosszul tesz különbséget. Hasonló az ikes igék használata is ,mely sokaknak fejtörést okoz ,amikor egyes szám első személyben használjuk , nem merik k-val a végén kiejteni az igét. Pedig tudvalevő, hogy mindkettő helyes. Utána, már a nyolcvanas években  a nyelvek terén fordult a kocka , elkezdtük tanulni a világ nyelveket és nemcsak az orosz tudás határozta meg az életünket. Bár én szerettem oroszul beszélni és olvasni is.  Tatjána levele Anyeginnek -  Puskin után szabadon , az én generációmban ez  kitörölhetetlenül megmaradt. A mai napig ,amikor alkalmam nyílik -például - török nyaralás során , ahol orosz vendégek is előfordulnak szép számmal , sőt a pincérek között is sok van , megpróbálom előcsiholni agyam tekervényeiből az orosz szavakat, mondatokat, mely tudásom mára passzívvá lett. Nincsenek gátlásaim a megszólalás terén , beszélek ,mint a vízfolyás és közben hevesen gesztikulálok , nyomatékot adva mondanivalómnak . Éppen úgy, ahogyan a piacokon az árusok teszik ,amikor külföldi vevővel foglalkoznak és jó hangosan próbálják eladni a portékát. ÉRTI - mondják ,tagoltan persze magyarul ,de nagyon meggyőzően , bízva abban, hogy megérti a másik fél , miről van szó. Persze a testbeszéd sokkal többet elmond ilyen esetben ,mint a kimondott szó , amiből egy kukkot sem ért a pult másik felén álló. A nemzetközi cégek térhódításával a 90-es évek elejétől , előtérbe került az angol nyelvtudás, mivel a bejövő cégek vezetői számára az első és legfontosabb volt, hogy beszélni tudjanak a magyar munkatársakkal. Legtöbbször angolul, bár eleinte a német cégek inkább saját anyanyelvükön , németül kommunikáltak. Később a hivatalos nyelv ezeknél a cégeknél is az angol lett. Mivel német tagozatos gimnáziumba jártam , a német ment jobban ,mint az angol. Kezdetben németül beszéltem angolul, magyar akcentussal. Miután felvettek ,azonnal beírattak nyelvtanfolyamra ,mely jót tett, a kultúra megismerése , a nyelvi ismeretek bővítése szempontjából. Nem a nyelvvizsga számított már ekkor, nem úgy ,mint korábban ,amikor fizettek érte. Az jelentett az előnyt , ha valaki mert beszélni , én mertem, bár sokszor hibáztam , de ez igazán nem érdekelt senkit , a lényeg az volt megértsenek. Mára a németet megelőzte az angol , melyet használok, gyakorlom , így nem felejtem el. A fiatalok számára a nyelvtanulás segíti a számítógép használata , a mobilozás, melyek uralják a világot és újra nagyhatalommá teszik az angolokat, nyelvük kiterjedt használata által. A fordító programok is segítenek , automatikusan nyújtva a megoldást minden helyzetben. Szívják magukba a nyelv ismeretet a közösségi hálón , a film csatornákon keresztül hozzátéve a szakirodalmat és a nagyon érdeklődők számára a szépirodalmat is. A született angoloknak persze könnyű, nem is nagyon törik magukat ,hogy más nyelvet megtanuljanak. Ugyan miért lenne értelme, amikor az ő nyelvüket szinte az egész világon beszélik. Üzleti tárgyalásokon ma is fontos, ha lehet használjuk ki, hogy itthon vagyunk és beszéljünk magyarul. Ne adjuk meg a helyzeti előnyt a külföldieknek , hogy míg ők az anyanyelvükön választékosan kommunikálnak , magyarként , örülök , ha egy szó eszembe jut más nyelven ,nemhogy kifinomultan válasszak a szinonimák között, ami az adott szöveg környezetbe illik. Az anyanyelv különleges kategória , tudása, ismerete, helyes használata elengedhetetlen  ahhoz, hogy bármilyen más nyelvet akár középfokon megtanuljunk. Más nyelvtani szerkezet, eltérő szókincs , de minden megtanulható , ha az alapok rendben vannak. Mivel kis ország vagyunk , a nyelvünk kuriózum ,bár még mindig nem mindenki tudja és a történelmi múlt miatt , jó párszor megkérdezik tőlem , valóban az oroszhoz hasonlít-e nyelvünk. Éppen, ezért  manapság a karrier építése során ,már az állás interjún is a nyelvtudás mint feltétel felvetődik , enélkül kevés babér terem a pályázó számára. Érdemes bármelyik életszakaszban nyelvet tanulni, gyakorolni , mert a megszerzett tudás akkor marad aktív ha használjuk. Megint más a helyzet az idegen szavakkal , melyek közül sok beépült mindennapi életünkbe. Minél kevesebbet használunk annál jobb, inkább a magyar megfelelőjét érdemes, vigyázva arra, hogy valóban tudjuk ,mit jelentenek ,nehogy valami vadbaromság süljön ki belőle. Tétes tárgyaláson a tolmács szerepe is fontos lehet , nehogy félreértsünk valamit, mert a szóbeli megállapodás  a- gentleman agreement - mellett a szerződés bonyolult szövegének pontos értelme, értelmezése sem elhanyagolható. Az anyanyelvhez való kötődés egyértelmű. Olvashatunk olyanokról , akik több évtizede élnek külföldön , a gyerekeik már valahol más országban születtek és mégis megtanítják őket magyarul, mert fontosnak érzik . Persze más példák is vannak, akik nem törődnek ezzel és rövid kint tartózkodás után már törik a magyart. Mostanában gyakori ,hogy külföldre szakadt hazánk fiai és lányai hazatérnek idősebb korban , mert itt akarják leélni hátralevő életüket, visszatérnek a gyökerekhez , az emlékekhez. Nem véletlen. Jó, tudjuk a külföldi nyugdíjból ,itthon könnyebb megélni ,többet ér , de a döntés mögött ott van a gyerekkor, a magyarul lehet beszélni és mindenki megérti tudat, érzés is.

A lényeg , a magyar nyelv különböztet meg bennünket minden más nemzettől, hozzátéve a történelmünket, a kultúránkat . Érdemes és fontos figyelnünk rá ,hogy helyesen megfelelően használjuk, szeressük életünk során.

Nekem a 40.404 jobban tetszik , használom nap ,mint nap , a 60.606-ot pedig az angolokra hagyom , ez legyen az ő mosolyuk kódszáma.

Te, melyiket választod ?

csk

 

A MOSOLY - kódszáma - 40.404

Mindig tudtam, hogy a mosolynak különleges jelentősége van a testbeszédben. Soha nincs második lehetőségünk az első benyomás megszerzésére.

Kezdődik azzal ,amikor  bemutatkozunk valakinek, egymásnak. Kéznyújtás előre , ha nőről van szó , nyílt őszinte tekintet, mosollyal párosítva ez a bemutatkozási alapszabály . No meg persze a nevünk kimondása érthetően. Még hozzátehetjük a megszólítást is - tegezés vagy magázás, mely rögtön megteremti a statust - kivel - milyen viszonyban vagyunk. Férfiak esetében megfigyeltem - szinte egyszerre nyújtják  egymás felé a kezüket. A dolog akkor kezd bonyolódni ,amikor több férfi és kevés nő van jelen egy helyen és a férfiak magától értetődően fognak egymással kezet , a nőkről pedig nem vagy alig vesznek tudomást, apró biccentéssel vagy félmosollyal ,ha fiatal ,csinos nőről van szó. Tehát zajlik  a helyzet felmérés. Ekkor egy határozott , magabiztos nő , azt mondja - uraim - én vagyok én , mondja  nevét - és nyújtja a kezét , hogy ezzel erősítse a bemutatkozást.  Igen , én is így csinálom ,amikor hasonló helyzetben vagyok.  A mosoly  fontos része  a történetnek ,mert minden helyzetet megold, felold , tehát segít.  Ki haragudna egy mosolygó emberre , pláne ha nő az illető. A címben szereplő szám , azaz a 40.404 nem az én találmányom ,bár lenne, kár , mert zseniális.  Mint jó film rajongó , de lehet ez akár sorozat is , a napokban az egyik ismert, népszerű csatornán szörföztünk párommal és kiválasztottunk egy ígéretesnek tűnő , hatrészes sorozatot.  Kissé óvatosak vagyunk ezekkel, mert ha egy filmet nézünk, az sima ügy , meghatározott hosszúságú , másfél maximum 2 óra  ,utána vége. Jó film vagy kevésbé jó , az időbefektetés kezelhető. Sorozatnál már más a helyzet ,mert ha belevágunk, elkezdjük nézni , akkor a tisztesség és a kíváncsiság úgy diktálja , nézzük végig. Elkezdtük. Spanyol sorozat volt . Az első három rész nagyon jó , némelykor gurultam a nevetéstől , szórakoztató és tanulságos , de mennyire ! A 40.404 is ekkor hangzik el , annyira tetszett, hogy rögtön leírtam , nehogy elfelejtsem . Miért? Amikor a kereskedelemben elkezdtem dolgozni , aminek már több évtizede, a kiskereskedők között még voltak vérbeli , kvázi békebeli igazi , vevő csalogató szakértők , akik engem is megtanítottak  a veővel való bánás tudományára. Ezek között , a mosoly élen járt és elsődleges  vevőkezelési módszer volt. A vevőnek mindig igaza van, ma is csak ezt sokan nem tudják. Abban az időben , az eladókat mosoly csekkel lehetett jutalmazni ,amit az elégedett vevőktől kaptak. Pedig akkortájt sokszor kellett nemet mondani a vásárlók kívánságaira , különösen ,ami a termékek elérhetőségét illette. Milyen más volt mosolyogva elküldeni valakit a melegebb éghajlatra ,mint morogva , dühösen.  A 40.404 , működik. Mond ki, artikulálva és rögtön mosolyra húzódik a szád , meglátod !Utána , amikor beléptem a multi , nemzetközi cégek  rendszerébe , észrevettem,  hogy a külföldi manager-ek , no meg persze a feleségeik , az angol nyelv udvariassági szabályainak  megfelelően , bőszen gyakorolják - a keep smiling - őrizd a mosolyt - elvet , melyet művi vigyor követett , amit ők mosolynak hívtak.  Bárki fordult hozzájuk  , fáradhatatlanul mosolyogtak még akkor is ,ha kellemetlen hírt kellett közölniük.  A beszélt és írott nyelv mellett, mint tudjuk , legfontosabb a testbeszéd, ami a kommunikációt és annak eredményességét alapvetően meghatározza. Nemcsak az a fontos , amit mondunk ,hanem ahogyan mondjuk . A szem villanása , az arc visszatükröződése a hallottak nyomán , a mosoly , a düh vagy a harag ,mind meglátszik arcunkon , tehát olvasható , mit gondolunk ,anélkül ,hogy szóra nyitnánk a szánkat. Kivételes helyzetben vannak a póker vagy szfinx arcúak , akik rezzenéstelen arccal vesznek mindent tudomásul , nem reagálnak . Élnek egyáltalán? Nagyon ritka ez a magatartás , mivel , mi magyarok inkább a mediterrán , érzelmes típushoz tartozunk , legtöbbször mindenki - mindenre azonnal reagál , jó magyar szokás szerint. A leckét feladták nem érdemes vérmesen ordítozni , dühöngeni , inkább mosolyogjunk. Gondoljunk az üzleti -politikai megbeszélésekre, találkozókra , udvariaskodás , mosoly jellemző , bár az utóbbi időben némely parlamentben tettlegességgé fajultak az események , a viták hevében-. Ha előbb láttam volna ezt a sorozatot , könnyebb dolgom lett volna , a 40.404 - mióta tudom , hogy ez a kódszám, kifejezetten segít. Próbáld ki ! A mai világban , amikor mindenki - mindenben kételkedik és sokak számára nincs sok mosolyogni való ,már ,ami a megélhetést illeti , fontos a jókedv megőrzése , hogy ne dőljünk kardunkba a napi gondok nyomása alatt. Ilyenkor segít egy varázsszó vagy kódszám  - a 40.404.  Követendő példa . Eszembe jut a szám , amit akár lottón is megjátszhatnánk , különböző variációkban , máris mosolygok.

Gyerünk , kár keseregni egy csomó minden nem rajtunk múlik, de reménykedünk ,hogy változnak a dolgok , béke lesz, befejezik a háborút, jobban élünk  és sorolhatnám.  Bízom a jó folytatásban -- 40.404.

Addig is ,amíg nem így van , minél gyakrabban mosolyogj ,  tudom , jobb kedved lesz ! 

csk

Mi bajod van?

Mi a bajom? Nem is tudom pontosan megfogalmazni. A tegnapi kérdés mára még igazabbá vált a hírek hallatán.

Idén volt már nyár is pár napra, tegnap szürke volt az ég , mára kora tavaszi idő lett. A természet is meghasonul, mi van már ! A konyhaablakban egymás mellett áll a tulipán és az idén másodszorra is virágzó kaktusz. Húsvét van vagy Karácsony ? Mint a hullámvasút ,ez jellemző a kedélyállapotomra is.

Nincs semmi fizikai bajom, még a lábaim is jól mozognak, nem fáj semmim és mégsem gömbölyű minden. Forrong a világ , nem bírnak egymással , magukkal ,háború, drónozás, békétlenség, amerre csak nézek . Közel és távol, itthon és máshol egyaránt. Unokámra is most jött rá , hogy Egyiptomba utazzon a barátaival , egy ismerősöm éppen hazafelé tart autóval Iránból. A vállalkozókedv , a kalandvágy megvan bennünk , ahogyan a múltban is. Mi történhet, semmi gond ,gyerünk , buzog bennünk az ambíció. Nem is értik ,miért vannak a többiek úgy oda , minden rendben lesz, amire vágynak belevágnak, csinálják. Fiatalon ezzel máshogy vagyunk , az idősödés finoman szólva öregedés egyik jellemzője , amikor latolgatjuk ,melyik alternatívát válasszuk, ahelyett ,hogy rögtön belevágnánk. Több a félnivalónk és persze sajnálnánk elveszíteni, amit kemény, szorgalmas munkával évek-évtizedek alatt elértünk, legyen az lakás, ház, nyaraló vagy akár karrier. Jó, jobb és legjobb , mondja a sörös reklám. Így van ,aki inkább itthon marad és vár, no meg közben feszt aggódik . Tájékozódunk a hírekből, az interneten keresztül és nem értjük, hogyan juthattunk idáig. B tervnek kell lennie ,mert váratlan helyzet ,pláne a mai életben bármikor bekövetkezhet és akkor a Bálám szamara nem segít, csak saját magunkra számíthatunk. Aggódom ,de fatalista vagyok , jöjjön ,aminek jönnie kell, túlélésre játszunk. Élem , éljük a mindennapokat és tervezünk. Nem várom a sült galambot / úgyse jön /,megtanultam a leckét ,felkelés előtt végig gondolom a napomat , pozitív megerősítésre várok. Ma is történik velem  valami jó dolog , igen történik. Ajánlom mindenkinek , ha ezt a rutint követi ,máris sokkal könnyebb az indulás ,erőt, lendületet ad nemcsak a felkeléshez , hanem a nap további részéhez is. Ok , ez megvolt, indul a nap . Jöhetnek a tennivalók, de csak egy jó reggeli és kávé után. Mi az ,ami változott. A kiszámíthatóság , a biztonság  érzete, mely a két lábon a talajon állást segíti. Most sincs másképp, csak billeg a fél lábunk. Mi lesz ha ? -és ez a kérdés mindegyikünk agyának hátsó felében ott motoszkál. Bele gondoltál már ,mi lenne ha nekünk kellene menekülnünk, itt hagyva otthont, elszakítva szeretteinktől és a létünkért aggódni. Ne is gondolj , már a gondolatra is borzongok. Bízom benne megússzuk és a világ , az ország kijózanodik és végre kisimulnak a hullámok és élhetjük az életet nyugalomban, békében.

Ne törődj vele ,élj a mának , élvezd az életed, törődj többet szeretteiddel ,  a többi úgyis elválik, nincs ráhatásod. Elhessegetem a borús gondolatokat , hogy ne veszítsek az energiából , a lendületből , mert ez hajt előre, amíg élek. Nincs más út ,mint előre a mindennapi munka , a megoldásra váró tennivalók ösztökélnek a tettekre, haladásra. Célok, tervek, álmok - akár a realitáson túl , jó  gondolatok segítenek , a megvalósításon nem érdemes agyalni , ha teszünk érte ,kialakul  a megoldás. 

Még aktívan nyomod ?- kérdezte egy megbeszélésen a mellettem ülő ifjú titán. Anyád - gondoltam ,mi mást tehetnék ?! A leállás még inkább lenyom, mert jobban figyelhetünk a valóságra . Munka ,feladat mindig van ,ez az ,ami feloldhatja - a mi bajod van - kérdést. No nem struccként , homokba dugva fejünket , hanem felelős , gondolkodó emberként kezelve , véleményt alkotva környezetünkről. A többi ráér, helyetted senki nem végzi el a feladatokat , amit pedig nem tudsz befolyásolni engedd el , mondom magamnak is. Nem érdemes rugózni rajta, akkor is úgy lesz. Ha nem tudod , mit csinálj, ne csinál semmit ! - tartja a másik sztereotípia és milyen igaz. Bár ezzel vele jár, hogy némelykor sodródhatsz a saját életedben.  Ez nem az én műfajom , a tettrekészséget, a cselekvést részesítem előnyben a tétlenséggel szemben. Mielőtt cselekedsz , gondolkodj, tervezz ,nézz körül. A nőkre jellemző az azonnal, rögtön, én is sokszor ilyen vagyok , bár sokat szelídültem. Talán ez az egyetlen nyereségem az idő előre haladtával. Várj, várok , mielőtt kapkodva nekilátsz, nekilátok - mondom magamnak. Néha már sikerül. Kis lépésekkel haladok. Tudom ,mi a bajom - békés, nyugodt bel és külhoni helyzetre vágyom, gazdasági fejlődésre , hogy újra öröm lehessen a vásárlás , a séta ,tehát normális legyen az élet. Elég a nyavalygásból ,sebaj ,addig is ,amíg így lesz , őrzöm a lángot, ha már olimpia éve van és már meg is gyújtották, teszem a dolgom.

Közben a jó dolgokra koncentrálok és megpróbálom jobbá tenni családom és környezetem életét. Szervezek, tartom a színvonalat, ápolom a kapcsolatokat , törődök nemcsak magam ,hanem a többiek lelki állapotával sugárzom a jókedvet az optimizmust ,hogy a - mi bajod van - kérdésre ,csitítsam a kételyeket és megőrizzem a pozitív látásmódot. Nem könnyű, de lehetséges. Mostanában nem zsigerből jön ,tenni kell érte, dolgozni rajta.

 

Mutyi , a Sumák és a Potya ,a Harács testvérről már nem is beszélve ,velünk élnek.

Három + egy fogalom, melyeket mindannyian jól ismerünk. Emlékezetes sláger sorai adták az ötletet , hogy hadrendbe állítsam őket.

Most is itt vannak , akár a három + 1  / akciós/ királyfi a magyar népmeséből , csak az idő haladtával más-más formát öltenek. Kétségünk ne legyen , velünk élnek.

Már az óvodában , iskolában megjelennek , amikor még az emberi értelem csak nyiladozik. A szülő használja ezeket, a gyerek meg tanulja. Ki legyen az óvó és tanító néni , melyik csoport, osztály a jobb , milyen gyerekek járnak ,melyikbe és az én , mi gyerekünk hova menjen. Semmit nem bízunk a véletlenre , játszunk , trükközünk ,előnyökre vágyunk. Magyarok vagyunk , a vérünkké vált . Szülőként tesszük a dolgunkat ,mindent a gyerekért  és a mostani világban is próbáljuk a maximumot kihozni a jelenlegi helyzetből ,megy az adok-kapok a szívességek piacán. Új fordulat az internetes platform , ahol mindenki egyenlő vagy mégsem ?! Felvételi ,jelentkezés , nyitott a világ , bárhova eljuthatunk és az eredmények magukért beszélnek. Ha nyelvet beszélsz és kedved, tehetséged van , indulhatsz. Nem számít honnan jöttél ,a számok , a teljesítmény számít. Persze a kvázi nyugattal szemben az anno keleti blokk országai még mindig más megítélésben részesülnek némelykor, de ez adottság ,nincs mit problémázni rajta. Ezzel együtt kell éni  és arra törekedni, hogy maximalizáljuk a környezet adta lehetőségeket. Sikerülhet ,van lehetőség ,bár a környéken még mindig dívik az egyenlőbb az egyenlők között metódus. Egy ideig bíztunk benne, úgy harminc évvel ezelőtt ,hogy változnak a dolgok , de már látszik ,tévedtünk. A kezdeti változások után visszatérnek a régi mechanizmusok és beidegződések. Akkor működtek, miért ne működnének újra. Ki, hol tud ,ott ügyeskedik, abból nyer vagy éppen veszít. Gondoljunk az orvosi ellátásra, mely manapság a hálapénz  megszüntetésével  v agy éppen burkolttá tételével ugyanazt a képet mutatja , mint 40 évvel korábban . A különbség most nem az orvosnak fizetünk, hanem a magántulajdonban levő klinikának fizetünk borsos árakat a recepción, mellyel ők a befektetők ,a  tulajdonosoka gazdagodnak. 

Az utóbbi években új vallás hódít, a pénz lett az isten , a harács , mely ha hatalommal párosul ,gyilkos kombináció. Annyit érsz ,amennyi pénzed van , ez lett a mérce . A tisztesség ,a szorgalmas munka , a teljesítmény igénye kissé lemaradnak a sorrendben , ami a fiatal generációk számára a legrosszabb üzenet. Mindenre van megoldás ,mindent szabad, na nem mindenkinek . Akinek nincs elég pénze vállaljon több munkát , mely a fizikai korlátokat feszegeti.  A még , még , még , soha nem elég , ismerős munkásmozgalmi nótát sokan ismerik  és ténylegesen magukévá tették. Manapság a tartalma, mértéke  a normál, átlagos halandó számára sokszor felfoghatatlan. Így van ez az élet minden területén ,akárhova nézünk. Mindenki keresi , a hogyan lehetne könnyebben ,minél több pénzhez jutni és a határ a csillagos ég. Soha nem elég. Akkor sincs vége ,amikor már azt hinnénk elég, mindig van új megoldás ,mellyel az érdekérvényesítés csúcsra járatható. Ezt a mentalitást nem értik a nyugati országok ,mert ilyen mértékű harácsot még nem láttak , bár tudjuk ők is megteszik a magukét. Nem kétséges az egyik 19 a másik egy híján 20 ,de a múltbeli viszonyok nem hasonlíthatóak a mostanival. Más kor ,más lehetőségek ,más summa , a mutyi világban. Irigység ,sokakban ez is munkál , bezzeg neki még több van-ami ösztönzőleg hat a még, még nem elég módszert illetően. Kit érdekel , nekem és a családomnak legyen sok ,na meg persze a haveroknak ,akik segíteni tudnak. Ne feledjük az érdekek mindent felülírnak . Hűség, lojalitás , szívesség mindaddig működik, ameddig fontosak vagyunk egymásnak. Utána az emberi kapcsolatok is átíródnak, olykor felejtőssé válnak. A bizalmi körbe nehéz bekerülni, de annál könnyebb kiesni. Közben a nép, az istenadta nép bambán tűri , velem együtt és csodálkozik ,miért nem változnak a dolgok. Mitől változnának? Akiknek így jó, ők próbálják a végsőkig óvni a status quot, többiek meg szívnak, küzdenek a túlélésért.  Van ,aki világosan látja a helyzetet és bosszankodik, de ennél nem megy tovább, mert félti , amije van. Tanultunk a történelem leckéiből , szüleink, nagyszüleink tapasztalataiból és várunk. Mire , a jobb , szebb jövőre ,de igaz a mondás gazdagon könnyebb boldognak lenni.  Akkor is kihívás és nem sikerül mindenkinek , de a testre szabott keretek , lehetőségek formális szabadságot adnak.  A munka nem szégyen ,csak kellemetlen - tartják ,emellett a Mutyi , a Sumák , a Harács ott vannak szótárunkban és sokak cselekedetében.  Van, aki kicsiben csinálja ,de azt mondják nagyobb léptékben és mértékben érdemes csinálni, másképp nem éri meg a kockázatot. Ehhez kellenek a kapcsolatok , a társak , barátok ,akik véd és dac szövetséget alkotnak. Ha én bukok, ők is buknak , ez már húsba vágó téma, mert mi lesz azután. Jöhet a felelősségre vonás és a következményektől való félelem ,mely rémes dolgokra készteti a más helyzetben akár normálisnak tekinthető embereket.

A bizakodás, a remény megmarad, hogy változik a helyzet , de az idő horizont ködös , nem világos. Egy biztos a változás örök , a körülöttünk levő világ gyorsan változik és ez mindenhol érvényes- . A változás gyorsasága , sebessége , ami különböző még megfelelő képlettel is . 

A hozzáállás , a gondolkodás megváltoztatása még nehezebb ,mivel ha a jellem torzul , hosszú folyamat eredménye lehet ,hogy visszatérjünk a valós értékekhez.

Megbízhatóság, nyíltság, egyenesség , elfogadás , örökérvényű fogalmak ,melyek érvényesítése segíthet abban, hogy a fiatalok itthon megtalálják a boldogulást és ne a határokon túl keressék azt. Rendben ,tanuljanak ,szerezzenek tapasztalatot külföldön, de utána térjenek haza és éljenek boldog, sikeres életet itthon.

Ilyen jövőre várok ,várunk és bízva benne ,remélve, hogy  lesz még idő az én életemben megtapasztalni. 

Bírod a kritikát ?!

A kritika kezelése a magyarok számára nem egyszerű történet, sosem volt igazán erősségünk.Sokan félnek elismerni ,ha hibáznak félve a következményektől és felelősségre vonástól.

A régióban sem , ahol a volt szocialista országok táborában élők, az orosz minta hatására ,sajátos rendszert valósítottak meg e téren is. Szüleim számára nem volt ismeretlen a pártállami önostorozás ,többiek előtt porig alázás, melyet önkritika és persze nem ritkán retorzió követett.

Életem egyik felében ,melyet a kvázi "átkos" időkben töltöttem, tapasztaltam , milyen a kritika , ha formális. A rendszerváltás után lehetőségem nyílt a nemzetközi ,multi cégek gyakorlatát megismerni , mely a kritika kezelése szempontjából is újat jelentett. Sokan félnek elismerni ,ha hibáznak félve a következményektől és a felelősségre vonástól. A közteherviselés ebben segít , mivel ilyenkor senki és semmiért nem elmarasztalható , mely megszabadítja az elkövetőket a nyugtalan alvástól. A kritika kezelésének több módja is van . Az első , a karakán , a proaktív ,aki elismeri , hogy hibázott ,lesz ,ami lesz alapon. Nem cicózik ,vállalja a következményeket . Inkább előbb ,mint később ,elébe megy a dolgoknak. A másik  reaktív ,aminek szintén több formája van . Vegyük a gyáva, óvatos mindentől félőt ,aki inkább a szőnyeg alá sepri , bármi történt is, hátha nem veszik észre alapon. Ha mégis és rákérdeznek miért, akkor azt mondja , nem az én hibám , csodálkozik , szinte nem is tud róla ,de ha szembesítik vele ,azt mondja - a másik is ezt csinálja - sőt - és várja a feloldozást. Ki hogyan kezeli a bírálatot ,saját jelleméből fakad. Nekem bevált a gyilkos, őszinteség ,a  szembe mondás , mely miatt többen nem kedvelnek ,de mára ez már nem igazán érdekel. Az igazmondás fegyver is lehet ,mert megvéd attól , hogy emlékezni kelljen rá ,kinek , mikor mit mondtál ,mert az egyenesség a másiktól is elvárja ugyanezt. Nem bántani akarlak , nem Téged támadlak, hanem azt, amit tettél. A kritikát sokan személyes támadásként kezelik, pedig az őszinte szó sokszor segít önmagunk fejlesztésében. Ki mondja és ez a lényeg. Ha az ő véleménye fontos számodra, fontos, amit mond ,akkor érdemes megszívlelni és mélyre ásni - mit és hogyan kéne másképp tennem. Mindenkit és mindent megkérdőjelezhetünk, de mi van , ha mégis igaza van , a kritika elhangzása után sokáig motoszkál fejünkben ez a gondolat.

Azokkal ,akik bántani akarnak vele , velük nem érdemes törődni . A sors a rosszindulatot, a gonoszságot megtorolja, ha nem is rövidtávon ,középtávon sokszor, hosszútávon - mindig . A leckét én is megtanultam működik. A mait vezetőktől elvárás a delegálás folyamatában a hibázás lehetőségének megadása a munkatársak felé. Igen - hibáztam - ha ez a mondat elhangzik , akkor a nemzetközi cégnél ,a  feloldozás szinte biztos és csak az számít, hogy egyrészt a kárenyhítés megtörténjen illetve ne legyen legközelebbi eset ugyanebben a témában.  Okulás a hibákból , rossz döntésekből , mindenkinek fontos, hogy nyugodtan tudjunk továbblépni , haladni. A múlton való rágódás, hiábavaló , ha elment már a hajó , nem jön vissza és nem érdemes önmagunkat ostorozni , inkább vonjuk le a megfelelő tanulságot, mit csináltunk nem megfelelően.

A kritika nemcsak a teljesítményről , hanem rólunk , mint személyről is szól ,kik és milyenek vagyunk. Kinek ,mit és hogyan mondunk, mely többször ösztönösen jön, nem gondolunk abban a pillanatban arra  ,hogy jót és jól teszünk e. Pláne , ha még a magyar virtus is beleszól , a csak azért is -,én - mi - megmutatjuk faktor. Ez a vonás jellemző ránk magyarokra, legtöbbször nem segíti a másokhoz való alkalmazkodást.

A mostani generáció számára fontos, hogy szembesüljenek önmagukkal , mely a számtógép előtt nem megvalósítható, mert mit  is mondana a gép ,de lehet ,hogy a mesterséges intelligencia egy idő múlva ezt is elvégezheti. Sok fiatal szakember vesz részt általam szervezett gyakorlati workshopok-on, melyek egyik fontos része a program végén, személyes visszajelzést adok a résztvevőknek. Kihangsúlyozom nem mindenki számára kötelező , aki igényli ,annak szívesen elmondom , mi a tapasztalatom , véleményem vele kapcsolatban, mely területekre érdemes odafigyelnie a jövőben. Talán ez a legnépszerűbb része a napirendnek. Eléggé időigényes, egyrészt készülni kell rá, jegyzetelni , mit látok , figyelni a testbeszédtől a kimondott szóig , a részvétel aktivitás keresztül , sok mindenre.  Másrészt , a program végén , amikor már mindenki sietne a dolgára , igyekszem , tömör és lényegre törő lenni. Jóleső érzés, hogy várnak a sorukra , kíváncsiak mit mondok majd nekik. Bizalommal vannak irántam ,megismerem az életüket , néha mélyebben , mint a  hozzájuk közelebb állók. Ugyanakkor , a pozitív kicsengés nem maradhat el , ezzel segítve személyiség fejlődésüket, újul lendületet, energiát adva  a tenni valókhoz. Célom , az építés és nem a rombolás , hogy érezzék megérte- kitárni lelküket, megszívlelni ,amit mondok. A fiatalok igenis igénylik a törődést , a visszajelzést ,  mely az idősebb generáció tapasztalatával, tanácsaival ,hiteles és bizalmat ébresztő , megszívlelendő.

Így válnak valóban felnőtté és felelős munkatárssá ,vezetővé ,aki néha maga is hibázik , hagy hibázni és elismeri a teljesítményt ,melyre mindannyian törekszünk. A mi, idősebbek felelőssége és kötelessége szembesíteni az utánunk jövő generációkat , kik és milyenek valójában. Az őszinte ,segítő szó, cselekedet számára nyitva a kapu az ő lelkükben is , csak meg kell találnunk hozzá  a megfelelő kommunikációs csatornát , módszert , a helyes  kulcsort.

 

süti beállítások módosítása